A Teherelosztó ügye elég régóta borzolja a kedélyeket, hosszas huzavona ment arról, hogy mi legyen ezzel a 70-as években épült házzal a Várban. Én is leírtam róla a véleményemet többször, legutóbb akkor, amikor kiderült, hogy mégis csak bontani fogják ezt a fontos kulturális örökséget. Merthogy arról van szó.

Igaz, aki nem ismeri vagy csak egyszerűen nem szereti a huszadik század második felének építészetét, annak nehéz néhány mondatban elmagyarázni, miért is fontos érték ez az épület. Nem véletlenül említi Somogyi Krisztina cikkében Bartók Béla, Kurtág György vagy Ligeti György munkásságát. Az ő zenéjük sem könnyen befogadható mindenki számára, de senki nem vonja kétségbe, hogy munkásságuk fontos, nemzeti kultúránk része.

Érdemes végigkattintgatni a képeket róla Gulyás Attila fotós oldalán, de egy párat azért ide is embeddelek:

Nos, miután biztos lett, hogy lebontják, váratlan fordulat állt be a történetben. Mint az Építészfórum megírta, a tömegét ugyan megtartják, de a tornyát lebontják és elé kanyarítanak egy olyan homlokzatot, ami a közizlésnek megfelel. Szóval olyat, amire azt szokták mondani az emberek, hogy az úgy beleillik a Vár képébe, de valójában még csak hasonló sem volt itt soha. Erről van szó:

Fotó: Szécsi Zsolt / Építészfórum

A dolog elszomorító, bár ha legalább a belső terének értékes elemei megmenekülnek, annak is lehet kicsit örülni, merthogy az ilyen:

Túl a felháborodáson és szomorkodáson azért érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire érdekesen működik az ember. Van az a bizonyos 70-80 év, amelynél idősebb házakat már szépnek lát a legtöbbünk, az annál fiatalabbak viszont (hacsak nem vadonatújak) elavultnak. És bármilyen furcsa, itt nem annyira számítanak az ideológiák, irányzatok, rendszerek vagy a politika.

A háború után például megskalpolták a századfordulós házakat, hiszen minek azokra az a "sok béna ciráda, kupola, meg miegymás". Így veszítette el ékességét mondjuk a Wellisch-palota, vagy a Műegyetem CH-épülete, és a példákat hosszan lehetne sorolni. De nem kell messzire menni. A Várban lebontották a Főőrség épületét, meg a Lovardát, a Királyi Palotát, meg teljesen lecsupaszítva, leegyszerűsítve állították helyre. Nem csoda, alig voltak fél évszázadosak, pont a ciki kategóriába estek.

Hasonló szellemű, közizléshez igazított átalakítás a 20. századból. Forrás: Urbanista

Ezzel a házzal pont ez történik most. Megfosztják azoktól a korára jellemző elemektől, amelyeket a ma átlagembere épp cikinek érez. Hogy szegény toronynak miért kell mennie, azt nem tudom, annál szebben "régiesíthető" elem nem nagyon van.

Itt azért muszáj megjegyezni azt is, hogy például a Királyi Palota helyreállításában, annak ellenére, hogy sok érték veszett oda, a ház legalább megmenekült, sőt új értékek is születtek. Hogy itt fognak-e azt nem tudom, de az biztos, hogy a tervet jegyző Szécsi Zsoltnak vannak fontos, értékmentő munkái. Ha ügyesen nyúl a házhoz, akkor az később visszaállítható lesz. (Igen, igazatok van, a leglogikusabb az lenne, ha nem azon kellene gondolkodni, hogy hogyan tegyük visszaalakíthatóvá, hanem egyszerűen megőrizzük, de erről általában nem az építész dönt.)

Merthogy a Vár másik végében pont ez történik: épp visszaépítik, visszaalakítják azokat az épületeket, amik nem voltak elég öregek megmentésre, ezért lebontották vagy átalakították azokat a hatvanas években. Szóval, ha ebben az átalakított formában megéri, akkor hatvan év múlva az akkori historizálók majd visszaállítják, és lehet hogy az akkori progresszívek csóválják majd a fejüket, hogy "oké, hogy erre költünk, de basszus, a 2060-as évek építészete meg itt rohad a szemünk előtt".