A koronavírus-járvány alaposan felforgatta a városok fejlődését. A rengeteg hatás közül a legfontosabbak és leglátványosabbak a közelkedésben történtek, úgyhogy erről is beszélnek a legtöbben. Ezek csupa olyan változások, amiket előbb-utóbb minden városnak meg kellene (meg kellett volna már) lépnie, és most a karantén jó lehetőséget adott arra, hogy meg is lépjék.
Ideiglenes kerékpársáv a párizsi agglomerációban (Camille Gévaudan/Flickr)
Ezekről kérdezett még a járvány idején előbb a Noizz, majd ennek nyomán a Klub Rádió is a most hétvégén lement Utcafront adásban. (34. perctől indul a téma, de az első félórát is érdemes meghallgatni, nagyon klassz.)
Amúgy nagyon dióhéjban az a lényege az egésznek, hogy a történelmi városok (meg amúgy a szándékosan autóforgalomra tervezettek is) elérték a kapacitásuk határát. Ennél több autó nem fér a városokba. A belső részeken már most sem lehet normálisan közlekedni velük, mert nem lehet haladni a dugókban, és nem lehet parkolóhelyet találni.
Ideiglenes kerékpársáv a párizsi agglomerációban (Camille Gévaudan/Flickr)
A megoldás a szelídebb közlekedési módok támogatása, olyanoké, amelyek kevesebb helyet foglalnak. Ilyen a közösségi közlekedés és ilyen amúgy a kerékpár is. Nem véletlen, hogy Európában, de Amerikában és Ausztráliában is sok felé hasonló módon reagáltak a karanténhelyzetre, mint Budapesten. Elkezdtek kisérletezni a következőkkel:
- Autós sávok kerékpársávvá alakítása. Dublintól Rómáig, Sydney-től New Yorkig ez a legáltalánosabb lépés, amit meghoztak.
- Gyalogos zónák megnyitása. Ez is elterjedt gyakorlat Athéntól Madridig. (Gentben és Párizsban útburkolati jelekkel a távolságtartás miatt, Cardifban egyenesen egyirányú vagy előírt irányú sétálóutcákat jelöltek ki, hogy ne kerüljenek túl közel egymáshoz a gyalogosok).
- Sebességkorlátozás. Nem csak Brüsszelben vezettek be 20 km/órás korlátozást a belvárosra, hanem mondjuk Los Angeles két negyedében is, pedig az azért eléggé autós város.
- Egyszerűbb hozzáférés a közösségi kerékpármegosztókhoz. Több helyen bővítették a rendszert, Detroitban és Chicagóban például teljesen ingyenessé tették.
Ideiglenes kerékpársáv Berlinben (Nicor/Wikipedia)
A külföldi példákból itt van egy csokor, a budapesti változásokról itt olvashattok, a gépkocsiforgalom átalakulásáról pedig itt. Amúgy meg hallgassátok meg a műsort, és persze mondjátok el a véleményeteket!
Érdekel a városfejlesztés? Kövess Facebookon, Instagramon és Twitteren!