Építészeti utazások térben és időben

Zubreczki Dávid

Hetven éve eltűnt épületrészek kerültek elő az Országházban

2020. július 06. - Zubreczki Dávid

Amióta megépült, azóta folyton változik az Országház. Bár 1896-ban adták át – hiszen a millennium évére el kellett készülnie –, s akkor meg is tartotta benne első ülését a parlament, de a munkák egészen 1904-ig tartottak még rajta. Az, hogy alig két évtizeddel később el is kezdődött a jó kilencven éven át tartó felújítása, viszonylag ismert. A nagyvárosi levegő savas esőit nem bírta a puha mészkő. Úgy nőttem fel én is, hogy teljesen természetes volt: valamelyik része mindig fel volt állványozva. Azt viszont csak most tudtam meg – mikor Lukács József, az Országház főépítésze körbevezetett az épp zajló felújításokon –, hogy belül is viszonylag hamar, már a két világháború között megindultak a változások.

82634_1.jpg

A frissen elkészült (?) Országház 1896-ban. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.109

A delegációs teremből például rendezvényhelyszín lett, ahol már akkoriban konferenciákat tartottak, és kialakítottak benne egy múzeumot is a nagyközönség számára. Sőt, szolgálati lakásokat is. Itt lakott a főgondnok, a főépítész és a főpallér is, aki nagyjából a mai építésvezetőnek felel meg. Folyton változott a parlament összetétele is. A ház megépültekor még kétkamarás volt, az épület egyik felét a főrendiház, majd egy rövid egykamarás korszak után a felsőház foglalta el. Ám 1948-ban véglegesen egykamarás lett az országgyűlés, így rengeteg hely szabadult fel. Annál is inkább, mert a kommunista hatalomátvétellel a parlament szerepe is teljesen jelképessé vált: évente mindössze egyszer-kétszer ült össze.

A házba viszont beköltözött Rákosi Mátyás, a minisztertanács és rengeteg tanácsi, meg egyéb hivatal. Bár az igazán reprezentatív terekhez nem nyúltak szerencsére, ám a legtöbb nagyvonalú helyiséget kisebb irodákra falazták szét. Erről a jelenségről már korábban is írtam, de akkor még csak a szűk cellákat mutathattam meg a korra jellemző, egyhangú, ajtók feletti világítóablakokkal.

Hogyan lett tele szűk szobákkal az Országház?

Az Országház legismertebb szintje az úgy nevezett főemelet. Ide vezet a díszlépcsőház, itt van a kupolacsarnok és persze az üléstermek is. A legtöbbször ezt látjuk fotókon, videókon, itt zajlik ez élet. Ám a ház többi szintje tulajdonképpen irodaháznak épült, természetesen a mai munkahelyekhez képest nagyvonalú, igényes kialakítású terekkel. Steindl úgy gondolkodott, hogy jobb ha a nagy figyelmet igénylő, szorgos munkát nem zavarja a külvilág, így a ház külső felére kerültek a tágas folyosók, melyekből a belső udvarokra néző termek nyíltak. Az 50-es években aztán úgy döntöttek: „befér ide több helyiség is”. Vagyis megkezdődött a korszakra jellemző buhera. A széles folyosókat szobákra osztották fel, míg a termekből folyosót választottak le, ahonnan már mindkét irányba szobák nyíltak.

2020-06-24_11_29_40_egyedi.jpg

Az egykori díszes termek falait átvágva új folyosókat hoztak létre. Ezekből nyíltak a falazással létrehozott szűk dolgozószobák

Komolyan átalakították azokat a helyeket, ahol a Kossuth térre néző kapuk mögötti előterekből jobbra és balra is széles lépcsők vezettek fel a félemeletre, és az előtér felett belső híd ívelt át az eredeti folyosótól. Mivel az 50-es években kiépített új folyosót pont ebbe az irányba vezették, a nagyvonalú lépcsők felét egy korlátos átjáróval foglalták el. Olyan, mint egy gangos bérház függőfolyosója. Bár maga a megoldás igazi megerőszakolása az épületnek, látható, hogy itt is kitettek magukért a tervezők és a munkások, akik aligha mondhattak nemet a „felkérésre”. A lehetőségekhez képest ez is igényes kialakítású lett.

 

Előkerülnek az eredeti részletek

Egészen a közelmúltig joggal hitte tehát mindenki, hogy az eredeti burkolatból semmi sem maradt az átépítés után, mint ahogy azt is, hogy a díszítőfestéseket sem lehet rekonstruálni. Ám, mikor a Steindl Imre Program keretében megépült a Szabad György irodaház, és így tehermentesült az épület egy része, hozzáláthattak az átfogó rekonstrukcióhoz. Ekkor derült ki, hogy jóval több megmaradt annál, mint amit reméltek.

Az akkori mestereknek ugyanis nem volt szívük pusztítást végezni a házon, és – bár ez olykor több munkával járt – úgy húztak fel falakat, illetve raktak le burkolatot, hogy az minél kevesebb kárt okozzon az eredeti épületben. Ennek köszönhetően a folyosók burkolata szinte érintetlen épségben került elő, közel hetven évnyi rejtőzködés után. Mint kiderült, az ötvenes években az egészet kátránypapírral fedték be, arra homokot szórtak, és arra helyezték a parkettát.

2020-06-24_10_55_42_egyedi.jpg

Ez a díszes folyosó nem rég még apró szobákra volt szétfalazva. Elképesztő, hogy hetven évig ilyen minőségben megmaradt a parketta alatt az eredeti padlóburkolat

A térelválasztók megépítése talán még izgalmasabb. Itt ugyanis elvárás volt, hogy széles falakat emeljenek, hiszen a hangszigetelés igen fontos egy ilyen létesítményben. Ahelyett, hogy a padlóba alapoztak volna egy nehéz falazatot, az akkori tervező könnyű szerkezetet tervezett. Két réteg laptégla közé faháncs préselmény került, így megfelelt a kívánalmaknak, miközben a padló is megmaradhatott alatta. 

2020-06-24_11_37_20_egyedi.jpg

Ezen a folyosón még látszanak a hetven évvel ezelőtt beillesztett, firssen kibontott falak nyomai

Ezeknek a falaknak köszönhető az is, hogy ma ismerjük a folyosók eredeti díszítéseit. Ezeket ugyanis mindenhol eltávolították, de az új válaszfalak és a mennyezet találkozásánál megmaradhattak. Így amikor most elbontották azokat, előkerültek a motívumok.

2020-06-24_11_37_38_egyedi.jpg

A folyosó mennyezete az utólagosan beépített fal kibontása után. Minden mást fehérre festettek azóta, ám itt megmaradtak az eredeti díszítés nyomai

Hogy az értékes elemek megőrzése mennyi odafigyelést kívánt, azt jól láthatjuk a szétfalazott termek mennyezetein is. Itt bár kisebb mezőkre bontják a falak az egykori stukkós díszítést, látszik, hogy nemcsak hogy nem verték le azt, hanem gondosan eldolgozták az illeszkedést az utólagos válaszfalakkal. Tették ezt annak ellenére, hogy a szilánkokra bontott minta már nem igazán értelmezhető.

2020-06-24_11_31_25_egyedi.jpg

Egykori nagyobb terem díszes mennyezete. Az elfalazások után kialakult szűk szobákban is megmaradtak a töredékek. Az 50-es években kialakított helyiség méretét (és hangulatát) jól érzékelteti a neoncső

Hogy ez az értékmentés nem volt hiába való, az most derül ki igazán. Ugyanis vannak olyan dísztermei az Országháznak, amelyeket már a korábbi falak eltávolításával, és az eredeti mennyezetdíszek kiegészítésével sikerült visszaállítani.

2020-06-24_12_06_10_egyedi.jpg

Egy szűk szobákból visszaállított tárgyalóterem. Az egykori munkásoknak köszönhetően a mennyezetdíszek nagyrésze eredeti

A helyreállítás jelenleg is zajlik földszinti és félemeleti folyosókon és az onnan nyíló termekben. Jelenleg épp ott tartanak, mikor a munka minden fázisa egyszerre látható. Van, ahol még megvannak az 50-es években kialakított terek, máshol a kibontott falaknál tanulmányozhatjuk a frissen előkerült maradványokat. Egyes részeken már zajlik a díszítőelemek újrafestése, míg másutt már teljesen sikerült rekonstruálni a kezdeti állapotot.

Alighanem még évekbe telik míg sikerül helyreállítani az ország egyik legfontosabb műemlékét, mely a külső megújulás után végre belül is visszanyeri eredeti szépségét.

További képek ebben a galériában:

Érdekel Budapest épített öröksége? Kövess Facebookon, Instagramon és Twitteren!

A bejegyzés trackback címe:

https://zubreczkidavid.blog.hu/api/trackback/id/tr6015984340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bontottcsirke 2020.07.07. 13:26:10

A legszebb. Mondom ez úgy, hogy sosem voltam egy nagy hungár-fan.

konrada 2020.07.07. 13:26:35

Nagyon jó írás lett.
(Csak a fényképek! Elég bután néz ki némelyik a fektetés miatt.)

arncht 2020.07.07. 13:26:40

a kommunista ideologia nagyobb pusztitast vegzett sok muemlekepuletunkben, mint a haboruk :(

Zubreczki Dávid · http://instagram.com/zubreczkidavid 2020.07.07. 13:30:56

@konrada: köszi a dicséretet és az észrevételt is. asztali gépen nézed vagy telón?

mingyá beszólok! 2020.08.05. 15:56:22

Sziasztok!
Pont most dolgozunk rajta, valóban mélyreható változások zajlanak. 100 éve készült fa utánzatot festünk most újra.