Építészeti utazások térben és időben

Zubreczki Dávid

Amikor a titokzatos növényember arcát Kádár-címerre cserélték

2020. augusztus 03. - Zubreczki Dávid

Az Országháznak elképesztően hatalmas a faragott és festett fajgazdagsága: békák, rákok, nyulak és persze a jól ismert oroszlánok mellett rengeteg soha nem volt, mitológiai lény is feltűnik. Többségük valódi állatok keveréke, ám vannak olyanok, amelyek ezeknél is különlegesebbek. Például a titokzatos növényemberek, amelyekről Wachsler Tamás posztoltFlickr-oldalán nem is olyan régen:

harom_arc.jpg

Ezek a különös levelekkel borított arcok olyanok, mintha entek lennének Tolkien mesevilágából. Az Országház Kossuth térre néző, oroszlános főbejárata felett vannak. Mindhárom boltívre jut egy. Zoomoljatok bele!

Tovább

Észrevétlenül ráhúznak 2-3 szintet az egész Belvárosra?

Először a Belvárosi Plébániatemplomról szóló cikk kapcsán merült fel a téma. A panorámát bemutató fotók egyikén akadt ki valaki Facebookon, hogy mégis hogy néz ki ez a tetőráépítés a kép közepén:

2020-06-26_10_58_37_nagy.jpg

Pedig ez még egy egész pofás megoldás, többé-kevésbé igazodva a szomszéd ház geometriájához, ráadásul a kialakítása is igényes. Úgy tűnik, vették a fáradságot (magyarán költöttek arra), hogy a végeredmény jól nézzen ki. Igaz, azért ez elég feltűnő helyen van, nem kell felmászni ahhoz a templomtoronyba, hogy lássuk. (Felteszem a piaristák kortárs toronyrekonstrukciója többeket zavar, pedig azt tényleg szeretem).

Ezzel szemben a Petőfi Sándor utcából valóban elég megdöbbentő képeket kaptam. Meg egy invitálást, hogy nézzem meg saját szememmel is, mi történik az egykori Főposta épületének tetején. (Erről az épületről van szó, csak hogy tudjátok, hol járunk.) Elfogadtam a meghívást. Már csak azért is, mert a Gerlóczy-házba szólt, abba a remek épületbe mely szerepel a sokszor emlegetett 111-es listán is, szóval hamarosan arról is írni fogok.

Tovább

Tíz emelet magasan nyílik kilátó a Széll Kálmán téren

Az egykori Postapalota átépítése 2.

Már többször leírtam, hogy gyermekkoromban azt utáltam az Állatkertben, a Vajdahunyadvárban, a budai Várban, meg úgy általában mindenhol, hogy épp a legklasszabb helyekre nem lehetett soha felmenni.  Egyszerűen nem értettem, hogy minek vannak az izgalmas gyilokjárók, kanyargós lépcsők, tornyok és titkos teraszok, ha „idegeneknek tilos a belépés”, illetve „üzemi terület”.

A Széll Kálmán téri „bástyás házzal” ugyanez volt az érzésem. Persze akkor még Moszkvának hívták a teret, nekem pedig fogalmam sem volt róla, hogy ez a bástya nem a Várhoz, hanem a Postához tartozik. Ráadásul gyerekként tévedtem: az épület párkányán végigfutó mellvédek mögött soha nem lehetett sétálni, mint ahogy a torony teteje is csak dísz volt (ami persze még jobban bosszantott volna, ha tudom). A jövőre megnyíló Buda Palotában azonban ezek a korábban nem látogatható terek is bejárhatóvá válnak.

2020-07-07_09_40_58_nagy.jpg

A Sándy Gyula tervezte egykori Postapalota nem véletlenül szerepel a 111 év 111 híres ház kötetben. Tervezésének, építésének körülményeit egy hosszú posztban taglaltam, melyben a történetét is végigvettem egészen a közelmúltig. Az elmúlt időszakban sok sajtóhír jelent meg a Buda Palotáról, ezek többsége azonban természetesen nem az építészeti koncepcióval foglalkozott. Ebben a posztban azonban kifejezetten erről lesz szó.

Na és akkor lássuk a házat!

Tovább

111 év 111 legjobb magyar háza

15169_1.jpg

A Királyi Palota a Tabánból (1933). Fotó: Fortepan / adományozó: Saly Noémi

Van egy remek könyv, a lassan húsz éve megjelent 111 év - 111 híres ház - 150 magyar építész, Szegő György és Haba Péter alkotása. Írtam róla pár éve egy jó nagy cikket  az Urbanistán, hosszasan bemutatva, miért is szeretem ezt az albumot, és miért választottam sorvezetőnek építészeti kalandozásaimhoz. Ott tételesen felsoroltam mind a 111 épületet, és elhatároztam, hogy valamennyiről írok majd, s azokat sorra belinkelem a listában. Mivel tavaly óta már nem vagyok az Indexnél, így azt a listát frissíteni nem tudom, ezért idemásolom az egészet. Már csak azért is, mert épp a legutóbbi posztban egy olyan épületet mutattam be, ami nagyon idekívánkozott. Következzék tehát a lista:

Tovább

Budapest Chrysler Buildingje hamarosan régi fényében pompázik. Na de mitől is olyan nagy szám ez a ház?

2020-07-07_10_47_13_nagy.jpg

A Széll Kálmán téren álló gyönyörű épület két dolog miatt igazán csodálatos: az egyik, hogy elképesztően takarékosan épült, a másik, hogy a felületes szemlélő ebből semmit nem vesz észre.

Az első világháború és Trianon után nehéz helyzetbe került ország nem engedhetett meg magának olyan fényes középületeket, mint a boldog békeidőkben. Sándy Gyula terve azonban nem csak megvalósítható volt, de a végeredmény is reprezentatív lett. A jövőre Buda Palota néven megnyíló egykori Postapalota kívülről már szinte teljesen visszanyerte eredeti szépségét, itt az alkalom tehát, hogy a 111 év, 111 híres ház sorozatot ezzel az épülettel folytassam. Ebben a posztban elmesélem, milyen volt megépültekor, a következőben azt, milyen most, és milyen lesz, mikor elkészül. Vágjunk is bele a történetébe!

Tovább

Hetven éve eltűnt épületrészek kerültek elő az Országházban

Amióta megépült, azóta folyton változik az Országház. Bár 1896-ban adták át – hiszen a millennium évére el kellett készülnie –, s akkor meg is tartotta benne első ülését a parlament, de a munkák egészen 1904-ig tartottak még rajta. Az, hogy alig két évtizeddel később el is kezdődött a jó kilencven éven át tartó felújítása, viszonylag ismert. A nagyvárosi levegő savas esőit nem bírta a puha mészkő. Úgy nőttem fel én is, hogy teljesen természetes volt: valamelyik része mindig fel volt állványozva. Azt viszont csak most tudtam meg – mikor Lukács József, az Országház főépítésze körbevezetett az épp zajló felújításokon –, hogy belül is viszonylag hamar, már a két világháború között megindultak a változások.

82634_1.jpg

A frissen elkészült (?) Országház 1896-ban. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.109

A delegációs teremből például rendezvényhelyszín lett, ahol már akkoriban konferenciákat tartottak, és kialakítottak benne egy múzeumot is a nagyközönség számára. Sőt, szolgálati lakásokat is. Itt lakott a főgondnok, a főépítész és a főpallér is, aki nagyjából a mai építésvezetőnek felel meg. Folyton változott a parlament összetétele is. A ház megépültekor még kétkamarás volt, az épület egyik felét a főrendiház, majd egy rövid egykamarás korszak után a felsőház foglalta el. Ám 1948-ban véglegesen egykamarás lett az országgyűlés, így rengeteg hely szabadult fel. Annál is inkább, mert a kommunista hatalomátvétellel a parlament szerepe is teljesen jelképessé vált: évente mindössze egyszer-kétszer ült össze.

A házba viszont beköltözött Rákosi Mátyás, a minisztertanács és rengeteg tanácsi, meg egyéb hivatal. Bár az igazán reprezentatív terekhez nem nyúltak szerencsére, ám a legtöbb nagyvonalú helyiséget kisebb irodákra falazták szét. Erről a jelenségről már korábban is írtam, de akkor még csak a szűk cellákat mutathattam meg a korra jellemző, egyhangú, ajtók feletti világítóablakokkal.

Tovább

Egykor világhírűek voltak azok a 115 éves magyar kacsák, amelyek most ismét méltó helyükre kerültek

Néhány napja írtam meg, hogy miért is tetszik a BORD Építész Studió tervei szerint készült debreceni strand, abban azonban egyetlen szó sem esett a Kacsás-díszkút szobrairól. Szégyen, vagy sem, én bizony nem hallottam korábban róluk semmit. Amikor az építésszel, Bordás Péterrel beléptünk a főbejáraton, az akkor még lezárt területre, egyből megtetszettek ugyan - lőttem is két fotót róla -, de aztán elterelte a figyelmemet a hatalmas építmény:

kacsavagva_2.jpg

Hogy mennyire fontos dologról van szó, arra Merényi György, művészeti író, a Zsolnay építészeti kerámia kutatója hívta fel a figyelmemet, mikor a cikket olvasva érdeklődött:

Mi van a kacsákkal?

Megvannak-e, jó helyre kerültek-e? Nos, mint kiderült, nem közönséges szobrokról van szó, hanem "a magyar szecesszió gyöngyszemeiről". Egykor külön cikket is írt a történetükről.

Tovább

A budai Vár egyik végében pont azt csinálják, amit a másik végében visszacsinálnak

A Teherelosztó ügye elég régóta borzolja a kedélyeket, hosszas huzavona ment arról, hogy mi legyen ezzel a 70-as években épült házzal a Várban. Én is leírtam róla a véleményemet többször, legutóbb akkor, amikor kiderült, hogy mégis csak bontani fogják ezt a fontos kulturális örökséget. Merthogy arról van szó.

 

Igaz, aki nem ismeri vagy csak egyszerűen nem szereti a huszadik század második felének építészetét, annak nehéz néhány mondatban elmagyarázni, miért is fontos érték ez az épület. Nem véletlenül említi Somogyi Krisztina cikkében Bartók Béla, Kurtág György vagy Ligeti György munkásságát. Az ő zenéjük sem könnyen befogadható mindenki számára, de senki nem vonja kétségbe, hogy munkásságuk fontos, nemzeti kultúránk része.

Tovább

Gigantikus zöldfalak és vízesések Debrecenben. Sok mindenre hasonlít az új Aquaticum, csak strandra nem

aqua-dron-final-_6_egyedi.jpg

Függőleges strand, függőleges vízfelülettel. Az ugrópontok az út felé néznek, ez a létesítmény kirakata. Fotó: Palkó György

A strand viszonylag unalmas műfaj építészeti szempontból, hiszen a legtöbbjük egy rakás medencéről, néhány pavilonról, meg legfeljebb egy csúszdarendszerről szól. Márpedig mindez sokkal inkább technikai, mintsem építőművészeti kérdés. Üdítő kivételek persze vannak, mint amilyen a tavaly átadott pesterzsébeti, bár az igazán izgalmas részek ott is inkább a gyógyfürdő részhez kötődnek. Az újranyílt debreceni Aquaticum viszont nagyon figyelemre méltó lett. A Bordás Péter vezette BORD Építész Studió tulajdonképpen épületté alakította ezt az egyáltalán nem építészeti témát, anélkül hogy öncélú szobrászkodásba ment volna át az alkotás. Megnyitásakor egy rövid szösszenetet már írtam róla, ugyanis még az átadás előtt bejárhattuk, de most itt a blogon bővebben és személyesebben is leírom, milyen, és miért is tetszik.

Tovább

18 méter magas kilátó nyílik az Erzsébet híd mellett, csodálatos panorámával

 2020-06-26_10_54_12_nagy.jpg

Ez Európa legszebb pontja. – állapította meg Osztie Zoltán plébános, mikor bemutatta a kilátást az Erzsébet híd mellől, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom tornyából, ahová mostantól bárki felmehet. Igaz, balatoni barátaim ugyanezt mondják a györöki Szépkilátóra, de ez az a véleménykülönbség, amiben szerintem mindkét félnek igaza lehet. Annyi azonban bizonyos, hogy Budapest lenyűgöző látványát valóban felesleges ecsetelni, városi panoráma tényleg nincs szebb a fővárosunkénál!

Csak míg a budai oldalról számos helyen körbe lehet nézni (például a Mátyás-templomból, vagy a Magdolna-toronyból, hogy a tornyoknál maradjunk), a pestin jóval kevesebb a lehetőség. Igaz, a Bazilikából is szép a látvány, de a Duna, a Vár és a Gellért-hegy onnan nem tárul fel ilyen szépen. Érdekes, hogy ugyan több magasabb kilátópont is van a Március 15-e tér környékén, ahol a szóban forgó templom áll (pl. a piaristák tornyai, a Klotild-paloták csúcsai vagy épp a Párisi-udvar tetőterasza), ám azok nem látogathatók szabadon. Ide viszont jövő héttől bárki bejöhet.

Tovább