Építészeti utazások térben és időben

Zubreczki Dávid

Budapest Chrysler Buildingje hamarosan régi fényében pompázik. Na de mitől is olyan nagy szám ez a ház?

2020. július 14. - Zubreczki Dávid

2020-07-07_10_47_13_nagy.jpg

A Széll Kálmán téren álló gyönyörű épület két dolog miatt igazán csodálatos: az egyik, hogy elképesztően takarékosan épült, a másik, hogy a felületes szemlélő ebből semmit nem vesz észre.

Az első világháború és Trianon után nehéz helyzetbe került ország nem engedhetett meg magának olyan fényes középületeket, mint a boldog békeidőkben. Sándy Gyula terve azonban nem csak megvalósítható volt, de a végeredmény is reprezentatív lett. A jövőre Buda Palota néven megnyíló egykori Postapalota kívülről már szinte teljesen visszanyerte eredeti szépségét, itt az alkalom tehát, hogy a 111 év, 111 híres ház sorozatot ezzel az épülettel folytassam. Ebben a posztban elmesélem, milyen volt megépültekor, a következőben azt, milyen most, és milyen lesz, mikor elkészül. Vágjunk is bele a történetébe!

A budai Postapalota pályázatát 1923-ban írták ki. Egyáltalán nem volt mindegy, mi kerül erre a fontos helyre, mint ahogy az sem, mi lesz a harmadára csökkent méretű, gazdaságilag megroggyant ország fővárosának első komoly fejlesztése. A cél egy olyan központ megépítése volt, amely otthont ad a budapesti és a kerületi postaigazgatóságnak, valamint Buda harmadik távbeszélőközpontjának. Ez lett amúgy az ország első automata központja, mert a sok telefont már nem bírták kézi kapcsolással kiszolgálni. (Egy néhány évvel később felállított, világon egyedülálló modell ma is fenn van működőképesen a Várban, reméljük megmenekül a körülötte tervezett munkálatok ellenére is.)

Hogy milyen helyzetben volt akkor Magyarország és a főváros, jól mutatja, hogy összesen 147 építész jelentkezett a pályázatra. Azokban a nehéz években ugyanis alig volt megrendelés, mindenki ki volt éhezve a munkára. A zsűri végül Sándy Gyula terve mellett döntött, mert az tökéletesen megfelelt a funkciónak – rengeteg hasznos alapterületet tudott kihozni a házból –, miközben teljesítette a művészi és városképi elvárásokat is.

budai-postapalota-budapest05.jpg

Sándy Gyula nem tartozik a legismertebb építészek közé, pedig a hatása közvetlenül és közvetve is igen jelentős Magyarországon. Tervezett iskolát, lakóházat, közintézményeket, de leginkább protestáns – elsősorban evangélikus – templomok alkotójaként találkozni a nevével. Áttételesen még jobban hatott a hazai építészetre, hiszen a Műegyetem Épületszerkezettan tanszékének alapítója, ő írta a témában az egyik legelső magyar nyelvű tankönyvet, melynek ábráira a mai napig támaszkodnak a későbbi kiadványok. Munkásságáról hamarosan kiállítás nyílik, annak kapcsán majd visszatérek rá, mert történtek érdekes dolgok az életében!

Mitől is olyan takarékos?

Először is Sándy belepréselt összesen tíz szintet az épületbe. Ez már csak azért is különleges, mert a homlokzatmagasságot 25 méterben határozták meg a kiírásban, neki mégis sikerült. A legfelső szintet hátraléptette, ahogy azt manapság a tetőráépítéseknél szokták, vagy ahogy amúgy a felhőkarcolóknál is csinálták ebben az időben. (Az analógiára majd még visszatérek, mert nem csak emiatt hasonlít az amerikai óriásokra a Postapalota.)

Összesen 400 helyiséget tudott elhelyezni az épületben. Ebbe belefért egy díszterem a legfelső emeleten, a földszinten pedig egy pénztárcsarnok és egy díszes előcsarnok is. A telefonközpont gépei másfél szint magas helyiségekbe kerültek. A mai berendezések persze jóval kevesebb helyet foglalnak el, mint száz évvel ezelőttiek, de azért az épület egy kis részét ma is ez foglalja el. A helyiségek többsége persze egészen kicsi, egy-két ablakos hivatali szoba volt.

helytortenetigyujtemeny_hu_budai-postahaz-palyaterve14.jpg

Minden „felesleges” funkciót eltávolított. Így például a falban futó kémények helyett egyetlen hatalmasat tervezett az udvarra. Ez egy kicsit zavarta is a bírálókat, akik azt ormótlannak ítélték, pedig a korabeli fotók tanúsága szerint is láthatatlan volt az utcákról. Hogy a Várból se zavarja a kilátást, végül egy kis díszítést kapott a tetején.

A vasbeton szerkezetet a végletekig elvékonyította – ezen a téren jól kamatoztathatta épületszerkezettani ismereteit, hiszen saját maga volt a ház statikusa is –, ami további megtakarítást jelentett. Szakított a jól bevált módszerrel is, hogy felfelé haladva szintenként fél téglával vékonyodjék a fal. Tíz szint esetében ez ugyanis nagyon nagy különbséget jelentett volna. Éppen ezért kétféle méretet használt, a kis és nagy téglákat szintenként váltogatva úgy tudta folyamatosan csökkenteni a terhelést, hogy alul sem kellett túl vastag falakat építeni.

budai-postapalota-budapest01.jpg

Ezzel egy világos szerkezetű irodaházat hozott létre, amely közben ipari épület is volt: a földszinten jöttek-mentek ki-be a postaautók, felettük pedig zakatolt a telefonközpont. A telek semmilyen szempontból nem volt szabályosnak nevezhető: erősen lejtett és csak egyik sarka volt derékszögű. A szabálytalanságot Sándy azzal oldotta fel, hogy az épület négy sarkát egy-egy képzeletbeli „csuklópontnak” jelölte ki, amely körül „elfordulnak” az épületszárnyak. Ezeket minden szinten jelzi valami: a folyosók kiöblösödése a szárnyak végén, az íves zárterkélyek a homlokzatokon, vagy akár a sarokra helyezett hangsúlyos torony.

 

Nem véletlenül palota

A legnagyobb megtakarítást azonban a külsőn sikerült nyerni. Sándy nem akart drága anyagokat használni a homlokzaton: a burkolat egyszerű vakolat, amit helyenként téglasávok bontanak meg. A homlokzatokra csak nagyon kevés díszítés került, azok is inkább csak a felső részeken, mégpedig sgraffito technikával. Ez a munkaigényes, de olcsó eljárás a reneszánsz idején volt igazán népszerű, azután a huszadik század ismét felfedezte. A lényege, hogy különböző színű vakolatokat hordanak egymásra, amelyeket visszakaparva mintákat lehet kirajzolni. Mostanában többször is emlegettem a sgraffittókat: a legutóbb a MOME felújításakor pusztult el egy gyönyörű alkotás, ugyanakkor  Oroszlányban az eredeti technológiával állítottak helyre többet is.

A díszítésre szépen rímel a házon végigfutó pártázat, amely szintén a reneszánsz idején volt kedvelt, és igen népszerű volt a Felvidéken, ahonnan az építész is származott. Ezeket az elemeket amúgy más épületein is szívesen alkalmazta, ott van például a kispesti evangélikus templom, hogy csak egy budapesti példánál maradjunk.

2020-07-07_09_28_17_nagy_1.jpg

A helyreállított tornyon látszik valamennyi díszítőelem: a téglaminták, közöttük a vakolt felületek, és az egykori sgraffitók rekonstrukciói

A függőlegesen rakott téglacsíkoknak (lizénáknak), és díszítőminták elhelyezésének köszönhetően vertikális húzása van az épületnek: az égbe tör. Ez a függőleges sávozás kifejezetten az art déco hatását mutatja, még ha nem is szokták a stílus képviselői közt emlegetni a házat. A felújítás tervezője, Szalay Tihamér építész szerint ugyanakkor benne van mindaz a három elem, amelyből ez a később art décónak elnevezett irányzat táplálkozott: a modern, a népies és a historizmus. A vertikális homlokzatok pedig kifejezetten a kortárs amerikai felhőkarcolókra hajaznak. Ahogy tréfásan megjegyezte: „Ez Budapest Chrysler Buildingje. Kisebb, olcsóbb, magyaros, de a mienk!”

2020-07-07_10_30_26_nagy.jpg

Eredetileg ez volt a főhomlokzat, ide került az igazgatói zárterkély és a díszesebb címer. Ma már a Széll Kálmán tér felől ismerik a legtöbben, ami gyakorlatilag a "hátulja". Igényes kialakítása miatt azonban midnen irányból teljes értékű az épület

A korszerűség a technikai megoldásokban is jelentkezett. Például abban, hogy villanyóra került a homlokzatára, mint igazi kuriózum. Sándy amúgy az elektromos rendszeren is újított: a világítás áramköreit nem vízszintesen, szintenként építették ki, hanem függőlegesen. Így egy meghibásodás esetén minden emeleten csak egy szobában volt sötét. Ám az igazán nagy durranás nem ez volt, hanem hogy ebben a házban épült meg Magyarország első páternosztere, amely mind a mai napig működőképes!

kitervezte_budai-postapalota-budapest32.jpg

A Kitervezte.hu fotóján nem csak az egykori villanyóra, de Sándy "kézjegye" is látszik. Na meg az, hogy a felújítás előtt már a kőburkolatú lábazat sem volt a legjobb állapotban

Persze, ami a kilencszázhúszas évek elején takarékos volt, az a kétezerhúszas évek elején elegáns és fényűző. Ma már pusztán a szép téglaminta és a sgrafittók is luxusnak számítanának, de végül nem ez lett az összes díszítés a homlokzatokon. Utólag kapott egy szép, Zsolnay-gyártmányú, angyalos címert, a sarkára pedig egy földgömbszobrot. A többször átdolgozott terveken végül a kő is megjelent, legalábbis az első emelet párkányáig. Egyrészt a megrendelő kérése volt, hogy monumentálisabbnak tűnjön a ház, másrészt, hogy ezzel is támogassák a hazai ipart.

 

A nagy túlélő

Egy kommunikációs központ minden háborúban kiemelt célpont. Ráadásul a Vár körül nagyon komoly harcok zajlottak a második világháborúban. Nem csak az oroszoktól kapott számos belövést, de a németek is azzal búcsúztak el tőle, hogy kifosztották a postai értékcikkeket, azután benzinnel fellocsolták az egészet, és felgyújtották. Egy kiégett, üszkös váz maradt csak a házból. Igaz, az szinte elpusztíthatatlannak tűnt. Sándy büszkén írja visszaemlékezésében, hogy az épület „ma is teljes frissességgel, szilárdan áll”. A jelenlegi felújításnál is találtak olyan vasbetonelemeket a legfelső szinten, amelyek találattól görbülve töltötték be a funkciójukat mostanáig.

 2020-07-07_10_40_09_nagy_1.jpg

Korabeli rajzokon, fényképeken leggyakrabban erről szerették ábrázolni. (Ezt a fotót csak azért tettem be, mert olyan jó látni, hogy milyen sokan bringáznak :)

A 40-es évek második felében a helyreállítás során persze elhagyták az épületdíszeket: eltűnt a földgömbszobor, a kémény díszítése, a sgrafittók, na és természetesen az angyalok tartotta címer is. Az egyszerűsített épületnek azután még egyszer ki kellett állni a harcok megpróbáltatásait: 1956-ban ismét kiégett.

Ekkor szerencsére nem sérült meg olyan súlyosan, és hamarosan megkezdődhetett benne az élet. A telefonközpont ma is működik benne, a posta viszont kiköltözött, mert 2008-ban privatizálták az épületet. Terveztek ide luxusszállót, lakásokat, áruházat és bérbeadó irodákat is, de egyikből sem lett semmi. Az amúgy is felújításra szoruló háznak persze nem tett jót az üresen állás, és nagy darabokban kezdett a homlokzatáról is hullani a vakolat

2018-ban végül a Magyar Nemzeti Bank vette meg az épületet, és hozzá is látott a műemléki helyreállításhoz. A tervek szerint jövőre Buda Palota néven nyílik újra az épület, amelyben a Magyar Pénzmúzeum is helyet kap majd. A ház többi részében az MNB irodái kerülnek, és persze továbbra is itt működik majd a telefonközpont. Az ikonikus torony és az onnan nyíló terasz pedig a nagyközönség számára is látogatható lesz. Az átalakítás részleteiről majd egy következő posztban számolok be. Addig is itt egy csomó archív és most készült fotó ebben a galériában, kellemes böngészést:

Ha nem akarsz lemaradni a folytatásról, lájkold a Facebook-oldalamat, vagy kövess Instagramon, esetleg Twitteren!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zubreczkidavid.blog.hu/api/trackback/id/tr6516003382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.07.20. 08:21:44

A MoCKBA tér ékessége, örülök, hogy fel van/lesz újítva.Legjobb részlete a bástya, nagyon felmennék oda körbesasolni.Remélem, találnak értelmes célokat az épületnek.