Építészeti utazások térben és időben

Zubreczki Dávid

A budai Vár egyik végében pont azt csinálják, amit a másik végében visszacsinálnak

2020. június 30. - Zubreczki Dávid

A Teherelosztó ügye elég régóta borzolja a kedélyeket, hosszas huzavona ment arról, hogy mi legyen ezzel a 70-as években épült házzal a Várban. Én is leírtam róla a véleményemet többször, legutóbb akkor, amikor kiderült, hogy mégis csak bontani fogják ezt a fontos kulturális örökséget. Merthogy arról van szó.

 

Igaz, aki nem ismeri vagy csak egyszerűen nem szereti a huszadik század második felének építészetét, annak nehéz néhány mondatban elmagyarázni, miért is fontos érték ez az épület. Nem véletlenül említi Somogyi Krisztina cikkében Bartók Béla, Kurtág György vagy Ligeti György munkásságát. Az ő zenéjük sem könnyen befogadható mindenki számára, de senki nem vonja kétségbe, hogy munkásságuk fontos, nemzeti kultúránk része.

Érdemes végigkattintgatni a képeket róla Gulyás Attila fotós oldalán, de egy párat azért ide is embeddelek:

Nos, miután biztos lett, hogy lebontják, váratlan fordulat állt be a történetben. Mint az Építészfórum megírta, a tömegét ugyan megtartják, de a tornyát lebontják és elé kanyarítanak egy olyan homlokzatot, ami a közizlésnek megfelel. Szóval olyat, amire azt szokták mondani az emberek, hogy az úgy beleillik a Vár képébe, de valójában még csak hasonló sem volt itt soha. Erről van szó:

960_epiteszforum-uj-homlokzatot-kap-es-tornyat-veszti-a-tehereloszto-1-20-2020-06-29-115015_1.jpg

Fotó: Szécsi Zsolt / Építészfórum

A dolog elszomorító, bár ha legalább a belső terének értékes elemei megmenekülnek, annak is lehet kicsit örülni, merthogy az ilyen:

 

Túl a felháborodáson és szomorkodáson azért érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire érdekesen működik az ember. Van az a bizonyos 70-80 év, amelynél idősebb házakat már szépnek lát a legtöbbünk, az annál fiatalabbak viszont (hacsak nem vadonatújak) elavultnak. És bármilyen furcsa, itt nem annyira számítanak az ideológiák, irányzatok, rendszerek vagy a politika.

A háború után például megskalpolták a századfordulós házakat, hiszen minek azokra az a "sok béna ciráda, kupola, meg miegymás". Így veszítette el ékességét mondjuk a Wellisch-palota, vagy a Műegyetem CH-épülete, és a példákat hosszan lehetne sorolni. De nem kell messzire menni. A Várban lebontották a Főőrség épületét, meg a Lovardát, a Királyi Palotát, meg teljesen lecsupaszítva, leegyszerűsítve állították helyre. Nem csoda, alig voltak fél évszázadosak, pont a ciki kategóriába estek.

13901176_722212_2250de39a3c7a1064455c74b812aaa49_wm_1.png

Hasonló szellemű, közizléshez igazított átalakítás a 20. századból. Forrás: Urbanista

Ezzel a házzal pont ez történik most. Megfosztják azoktól a korára jellemző elemektől, amelyeket a ma átlagembere épp cikinek érez. Hogy szegény toronynak miért kell mennie, azt nem tudom, annál szebben "régiesíthető" elem nem nagyon van.

Itt azért muszáj megjegyezni azt is, hogy például a Királyi Palota helyreállításában, annak ellenére, hogy sok érték veszett oda, a ház legalább megmenekült, sőt új értékek is születtek. Hogy itt fognak-e azt nem tudom, de az biztos, hogy a tervet jegyző Szécsi Zsoltnak vannak fontos, értékmentő munkái. Ha ügyesen nyúl a házhoz, akkor az később visszaállítható lesz. (Igen, igazatok van, a leglogikusabb az lenne, ha nem azon kellene gondolkodni, hogy hogyan tegyük visszaalakíthatóvá, hanem egyszerűen megőrizzük, de erről általában nem az építész dönt.)

Merthogy a Vár másik végében pont ez történik: épp visszaépítik, visszaalakítják azokat az épületeket, amik nem voltak elég öregek megmentésre, ezért lebontották vagy átalakították azokat a hatvanas években. Szóval, ha ebben az átalakított formában megéri, akkor hatvan év múlva az akkori historizálók majd visszaállítják, és lehet hogy az akkori progresszívek csóválják majd a fejüket, hogy "oké, hogy erre költünk, de basszus, a 2060-as évek építészete meg itt rohad a szemünk előtt".

A bejegyzés trackback címe:

https://zubreczkidavid.blog.hu/api/trackback/id/tr8415974288

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2020.06.30. 10:32:19

Annyit megjegyeznék, hogy a háború utáni példákhoz a korabeli ízlés mellett szerintem azért hozzájárult az épületek leromlott/romos állapota és a háború utáni pénzhiány is, sok esetben elsősorban azért bontottak, mert az volt az olcsó megoldás. Szóval a helyzet nem teljesen vethető össze a maival.

innovation 2020.06.30. 15:54:35

1. A zenei példa nem tartozik ide, mert azt valaki vagy hallgatja, vagy nem, az épületek pedig a szemünk előtt vannak, ha akarjuk őket, ha nem.
2. Ez az épület egyszerűen nem illik ide. Önmagában nem lenne baj vele, de nem illik ide és ezt kell látni.
3. Pecz Samu tervei alapján illene végre befejezni (és visszaépíteni a lebontott részeit) a Levéltárat. Megérdemli, szép épület, ráadásul kívül lehetne PS-féle verzió, bent viszont ultramodern. Így kettőt is léptünk előlre.
4. Ha meg akarják menteni, akkor szedjék szét és vigyék olyan helyre, ahol nem környezetidegen.
5. A többi épülettel sem állja meg az összehasonlítás, mert többnyire a háborúban megsérült épületeket hoztál fel, most pedig lehetne nagyot alkotni, s végre eredeti (hauszmanni) pmpájában tündökölhetne a Palota, a Királyi Istálló, a Főhercegi Palota, a HM és Főparancsnokság épülete (utóbbiban egy udvarral rövidebbre építve vissza). Ezeknél bent is az eredetiek szerint építeném vissza, nem pedig valami modern verzióba. Ja és itt jön még a KM épülete a Dísz téren, persze!

Moin Moin 2020.07.01. 07:04:44

@innovation: "Ez az épület egyszerűen nem illik ide." - Miért, mit is jelent ez a bizonyos sokat emlegetett "illeszkedés"?

Mindenek előtt az épület arányait: a környezete, azaz a szomszédságában álló épületek méreteihez, főbb tömegarányaihoz. Ebből a szempontból a teherelosztó tökéletesen illeszkedik.

Jelent aztán az illeszkedést - sokak szerint, akik általában laikusok és "szemre mondanak ítéletet, séróból" - formai, részletképzési illeszkedést is. Ez már sokkal problematikusabb a budai várnegyednél, több okból is. Eleve mások az arányai és részletei egy gótikus, egy barokk, vagy egy klasszicista épületnek, netán a konkrét helyen egy eklektikus neogótikus "szupernehéz objektumnak", mint az Országos Levéltár tömbje, amely viszont főbb tömegarányaiban baromira túlnő a környezetén; ebből a szempontból egyáltalán nem "illeszkedik". Viszont mivel "szép régies" formákból van összetákolva, a jónép "gyönyörűnek és - mint te is - "követendőnek", "befejezendőnek" gondolja. (Noha a maga korában az emberek utálták, akárcsak a ma favorizált nagykörúti bérpalotasort, a New York kávéház épületével egyetemben…)

Ami a teherelosztó tornyát illeti: ez aztán anszolút illeszkedik a várnegyedbe, ahol a középkorban legalább 20 hasonló méretű-arányú torony állt. Ráadásul a forma még finoman utal a várnegyed számos épületén nyomot hagyó "csonkulásokra" is. ...Igaz, nem gótikus vagy barokk torony... De hát a barokk korban sem építettek gótikus tornyokat és a klasszicizmusban sem rokokót - ezt nevetségesnek találták volna! "Régies" formákkal az építészet történetében valójában csak nagyon kevés kor operált - általában olyan korszakok, amelyek valamiért "identitást", önigazolást, példát és "tiszteletre méltóságot" kerestek a korábbi korokban. Ennek külön irodalma van: ilyen volt a XIX. sz-i eklekticizmus is, amely egyébként a romantikából nőtt is. (Ha érdekel a téma, légy szíves ennek is utánaolvasni!) Az a korszak, amelyben a teherelosztó született, egy magabiztos, technikai civilizációs korszak volt, nyilván nem "középkori", vagy feudális ízlésvilággal építkezett. (Megjegyzés: az akkori magyar tehetős építtetők sem másoltak történelmi formákat, nem "díszítették ki szépen" a házaikat: a korra az volt a jellemző, hogy az akkori modern nyugati építészetet utánozták. Tehát a kor magyar emberei is "modernben gondolkodtak"!)

Ami ezek után "érvként" megmarad a teherelosztóval szemben, az a "közízlés" - ami viszont a magyar lakosság esetében közismertlen silány, súlyosan identitáskereső (akárcsak a történelemszemlélet - elég megnézni a sok autón ott lévő Nagymagyarország-matricákat!) és múltba menekülő. Én őrizkednék attól, hogy a magam zavarosságát a teherelosztó lebontásának támogatásával és egy sosem létezett, tehát hazug "új, szép épület" odakövetelésével nyilvánvalóvá tegyem...:-)
…Egyébként: egy a saját történelmét és annak (állítólagos., nagyon szelektíve értelmezett-kiválogatott) értékeit annyira a közgondolkodás középpontjába állító népnél különösen érdekes, hogy a közelmúltjának egyik legikonikusabb, legértékesebb és az adott korról sok „üzenetet” hordozó épületét vágyik elpusztítani. Ebben is megmutatkozik, hogy a magyarok nem a valódi történelmükre és értékeikre kíváncsiak, hanem csupán egy hamis önigazolást keresnek – a jelen átérzett sikertelensége és frusztrációi elől egy mesterségesen megálmodott „múltba” menekülnek. …Szellemi szint és a valósághoz való viszonyulás tekintetében a teherelosztó lebontása annyit jelent: „Soros!”

clemens 2020.07.01. 07:05:06

Az építészek sajnos nem hajlandók megérteni hogy az alkotásuk nem az adott kornak, az éppen uralkodó divatnak kell hogy megfeleljen, mert az épület azután is ott fog állni sok-sok évtizedig miután divatjuk már régen elmúlt.
Az elmúlt 100 évben az építészet nem alkotott maradandót, talmi csillogásokat hozott létre, melyek 10-20 év elteltével már jó esetben is csak az "elmegy" kategóriát képviselik, rosszabb esetben inkább szégyellni valóak.
Hol van már az a művészi igényesség amely létrehozta pl. a Nagycsarnok épületét?
Egy máig érvényes csodát alkottak azért hogy tejet, húst, meg zöldséget áruljanak benne, ehhez képest nézzük meg a szomszédban a Kálvin-tér közelmúltban épített épületeit, és borzadjunk el!

Moin Moin 2020.07.01. 08:45:04

@clemens: Kezdjük a legvégével!

A "Kálvin-téri épületek" alatt gondolom, Virág Csaba irodaházait érted? Nos, ezek az épületek az eredeti terveikhez képest (fogalmazzunk így) "jelentősen átalakultak", éspedig a beruházó döntései alapján. Ezt a beruházó azért tehette meg, mert a hozzád hasonló (és most kijön belőlem a két elemi!) műveletlen tahók "alkotta" fővárosi önkormányzat képtelen volt és nem is tartotta fontosnak a rendszerváltás óta kidolgoztatni és elfogadtatni Budapest stratégiai városfeljesztési koncepcióját... Ennek híján az építtető dönt "esztétiaki" és építészetminőségi kérdésekben - úgy, ahogy. Jó példa erre a Kálvin-téren álló Hotel Korona "semmilyen", 1980-as évekbeli silány "középszer-osztrák" építészeti világa...

Ami azt a kijelentésedet illeti, hogy "az elmúlt 100 évben az építészet nem alkotott maradandót, talmi csillogásokat hozott létre, melyek 10-20 év elteltével már jó esetben is csak az "elmegy" kategóriát képviselik, rosszabb esetben inkább szégyellni valóak" - nos, ezt a mondatodat legfeljebb neked kéne szégyellned!:-) Régi igazság, hogy valaki minél ostobább, annál könnyebben ítélkezik - ez igaz rád is.

nemorino 2020.07.01. 08:44:57

@clemens: Eszembe juttatod Mozartot, aki amikor Prágában járt elborzadt a középkori épületek láttán, szégyellni valónak látta őket. Azt kell látni, hogy minden, még az örök érvényűnek szánt épületek is kimennek a divatból és van egy időszak, amikor nem tartják értékesnek. Így volt ez a 18. században a Notre Dame-mal is, a forradalom idején már a lebontása is szóba került, mint sok más középkori emléké (Temple, Église Saint-Jacques-de-la-Boucherie, Grand Châtelet, vagy akár maga a Bastille, amelyekért ma megőrülnének a turisták). Az, hogy most csak a rossz oldalát látjuk a 40-50 évvel ezelőtti építészetnek nem jelenti azt, hogy történelmi távlatban nem fognak barbárnak tekinteni bennünket az elpusztításukért. Én maximálisan támogatom a Lovarda és a Főőrség visszaállítását, hála Istennek úgy tűnik tényleg igényesen csinálták meg, viszont nem szúrja a szememet a Teherelosztó sem, a szerves városfejlődés része, hogy egymás mellett eltérő időben épült, különböző stílusú épületek vannak.

konrada 2020.07.01. 10:45:15

...szerintem is jó épület a Teherelosztó, de egyszerűen abba a környezetbe nem illik bele.
Vegyük tudomásul: a Vár, egy skanzen, ahová azért mennek az emberek, hogy egy letűnt idő hangulatát érezzék - még ha az egyébként ma is élő településrész.
Ha - szerintem hibásan! - építettek bele oda nem illő modern épületeket, akkor a múlt hangulatának megőrzése érdekében érdemes olyan külsőséget adni, annak, ami nem zökkenti ki a hangulatért odaköltöző, odautazó embereket.

...s tudom, ez egy giccses álláspont tőlem, de bevállalom. Nem a szerves fejlődés ellen vagyok, de mindent a helyén kell kezelni - aki modern építészetet akar látni, modern épületek között sétálni, annak ott a "hangulatos" Váci út. (Ahol én is sajnálom a Volga, vagy a Vízmű eltűnését - mert azok is egy korszak lenyomatai voltak - bár az én suta ízlés(telenség)emnek jobban tetszik a tagoltsága, lendületessége miatt az új épület a Volga helyén.;)

ljubityel 2020.07.01. 13:14:38

Virág Csaba Elektromos Teherelosztója és Földesi Lajos ÉGSZI-székháza a korszak két kimagasló alkotása. Számos stílusbeli és anyaghasználati rokonsága van a két épületnek. (Nem mellesleg a volt ÉGSZI-t is piszkálgatják, a belső funkcionális átalakítások miatt a portált akarják átalakítani.) A nem szakmabelieknek nehezebb befogadni ezeket az alkotásokat, mert nincsenek történeti előképeik, és nem ismerik, hogy létrejöttük korában miről szólt az építészet. Ráadásul a létrejöttekor számos trendi irányzat volt, még a kortársaknak is nagyon megoszlik a véleménye az épületről. Nekem már csak azért is bejön, mert "mer valamilyen lenni". Felvállalja a korát, a jellemző anyaghasználattal, műszaki megoldásokkal, ugyanakkor a maga módján tömegében és homlokzati részleteinek léptékében illeszkedik is. Nekem nincs semmilyen problémám a Nándor utcai térfal megbomlásával sem, ui. a környék ebből a szempontból erősen fragmentált.
Ugyanakkor problémásnak tartom, hogy a tulajdonos-építtető nem vállalja fel a funkcióváltásból eredő építészeti kommunikációs teendőit. Nem jelenik meg a nyilvánosság előtt, nem fejti ki álláspontját. Így nem értjük meg a változtatás motivációját sem. Szécsi épületével, ha nem lennének előzményei, talán semmi baj nem lenne. De mivel vannak, így csak azzal összefüggésben tudom megítélni.
Nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy pár méterrel arrébb ott áll üresen a volt MTA kiürített épülete, ahova a BM készül(?) átköltözni. Az egy "megrekedt" projekt szintén súlyos előzményekkel, és számos az építész közvélemény által vitatott kérdéssel.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2020.07.01. 13:15:00

@Moin Moin:

1) Az illeszkedés kapcsán kihagytál egy fontos szempontot, az anyaghasználatot: üveg és beton.
2) A Levéltár valóban nem illeszkedik méretében a környező épületekhez. De nem is "feladata". Annak az épületnek az "dolga", hogy kiegyensúlyozza a Várat, amelynek így a harmadik markáns épületévé válik: délen a palota, középen a Mátyás templom, északon a Levéltár.
3) A laikusok meg a közízlés kapcsán annyit mondanék, hogy a szakértelem eleve nem garancia a jó ízlésre, de ha az is lenne, arra nem ad semmilyen jogot, hogy ízlésbeli kérdésekben a nem szakértőket kioktassa vagy semmibe vegye. Összességében ezek tekintélyelvű fejtegetések, amik nagyon könnyen átmennek arroganciába, én óvakodnék ezektől a helyedben.

rm40 2020.07.01. 13:15:27

"A háború után például megskalpolták a századfordulós házakat, hiszen minek azokra az a "sok béna ciráda, kupola, meg miegymás"."

Azért várjunk csak: a fenti vélemény a "nép hangját" tükrözte, vagy az úgynevezett szakmáét, amely mindig is gyűlölte a díszesebb épületeket? Nagyon nem mindegy, mert lehet, hogy épp az ellenkezőjét bizonyítja, mint amit a szerző szánt neki.
Én inkább arról olvastam (Sipos András: A jövő Budapestje 1930-1960. Napvilág kiadó), hogy az építészszakma (legalábbis egy része, az "új építészet" hívei) kifejezetten örült annak, hogy a háborús pusztítások milyen lehetőségeket teremtettek számukra újat alkotni olyan helyeken is, ahol addig pl. a beépítettség miatt esélyük nem lett volna.

innovation 2020.07.01. 13:15:29

@Moin Moin:
Hajjaj, haver! Illeszkedik, nem illeszkedik kérdésre: nem illeszkedik, mert a Várnegyedbe nem valók ezek a modern épületek. Ha nagyon meg akarják menteni, szét lehet szedni és akár a Vái úton újra felépíteni, mert oda is való.

Soros? Hogy jön ez ide? Te is ezt az ostoba fideszest marhaságot huhogod, ha nincs semmi érv a tarsolyodban? Szomorú.

Nekem nagyon elegem van már abból, hogy megmondják, hogy a magyarok ilyenek vagy olyanok. A magyarok sokfélék, de igenis kellene már végre egy nemzeti minimum, egy olyan közös nevező, amely nem pusztítja a múlt értékeit (itt most a Teherelosztó nem érték a jelenlegi helyén). Akik nem félnek egy Nagy-Magyarország térképtől, akik büszkék a Szent Koronára, a Várnegyedre, a Lovardára, a Királyi Istállóra, a Főhercegi Palotára, a PM megújuló épületére, a Szent István teremre, a HFP - remélem - eredeti pompájában megújuló épületére, a Mátyás templomra, a Halászbástyára, a New York palotára, vagy az ING székházra a Dózsán (Aréna úton). Ez nem múltba révedés, hanem egyszerűen büszke vagy eleink sikereire, elismered, hogy igenis a teljes egész, amit a vh. előtt a Várnegyed jelentett gyönyörű és méltó egy ezeréves nemzethez. Miért baj, ha büszke akarsz lenni a Levéltár Pecz-féle befejezésére, mint ahogyan a Kossuth téren a végre megépült irodaházra? Miért baj, ha visszavágyod a tetődíszeitől megfosztott házakra a tetődíszeket?
De, ha már erről beszélünk: manapság mit építenek pl. a Váci úton? Kockákat, energiapazarló irodaházakat, amelyek beton, üveg és fém felhasználásával készülnek. Erre azért nem lehet büszke az építésszakma. De miért nem támogataják a Városháza Egeraat-féle befejezését? Igazán vagány és méltó térfala lenne a belvárosnak.
HA már az önkormányzatot említetted: hol van a szakma, aki nem bír hatni a politikára? Hol vannak az egységes, minőségi portálok igénye a Rákócziról, a Körútról, a város egészéről? Miért nem küzdöttök a balkáni züllés ellen, ami ezt a várost egyre inkább jellemzi? Miért hagytátok, hogy a Ligetbe visszaépített pavilonokkal azt tegyék, amit? S hosszan sorolhatnám még.
Nekem nagyon elegem van abból, hogy az építészeknek mondott kóklerek (pl. Virág elvtárs is) engedett a megrendelőnek és azt épített a Calvin térre, amit. Hol van a szakmai iránti alázat? Vagy, ha eleget fizetnek, akkor jó lesz az úgy? Szóval, szállj le te is a magas lóról és fejezd be a kioktató hangnemet, értsd meg azokat a polgárokat, akiknek igenis fontos az ország, a történelem és nem tudnak egy olyan környezetidegen épülettel megbékélni, amely egy értéket nem hagy befejezni.

TheSaurus 2020.07.01. 16:15:45

Lehet, hogy eretnekül hangzik, de minden használati tárgynak (ruha, autó, épület) a funkcionalitása adja meg a szépségét. Bizonyára jelentős esztétikai esemény egy (tucat) angyalszobrocskát odatenni 48,7 m magasan a tető pereme alá, de egyrészt ki látja, másrészt ki fogja lepucolgatni róla a galambpiszkot?
"(...)lineárisan éppúgy lehet hazudni, mint bármi más izmussal."

Natália Szabó 86 2020.07.01. 16:16:01

@Moin Moin: Valóban kár lenne elbontani, hiszen a "szakértők" hozzászólása alapján azt is gondolhatjuk, hogy VIrág Csaba megalkotta a tökéletes épületet. Gyakorlatilag nem létezik olyan természeti vagy épített környezet, ahová ezt a "tükörkubust" megfelelő módon átméretezve (hogy tömegében és a homlokzat magasságában illeszkedjen) ne lenne igaz az, amit Moin Moin állít: Az oldalakat 0,5-del vagy 2-vel, 3-mal stb. megszorozva az épület méreteiben illeszkedne akár a krakkói óvárosba, akár a pekingi tiltott városba, akár Kairóba, akárhová. A homlokzat visszatükrözné a krakkói óváros épületeit, a pekingi tiltott város palotáit, a kairói piramisok homlokzatát, vagy bármi más épületet, ami éppen mellette áll. Sehol nem lenne mesterségesen historizáló, hiszen sehol nem állt még korábban. És mindenhol csak azért lenne ronda, mert az emberek nem értenek az építészethez. Csak nehogy aztán a végén a "tükörkubusban" a környező többi "tükörkubus" tükröződjön vissza, mert oda már sehogyan sem illene...

Hívő hitetlen 2020.07.01. 16:16:27

Moin Moin az építtető helyett a művelt Jó Királyra bízná az esztétikai és épületminőségi kérdéseket. Más pénzén dönteni - van-e ennél felvilágosultabb feladat?!

Sajnos a magyarok úgy en bloc bunkók és a múltban ragadottak, ezért nem képesek megérteni az ilyen zseniket, akik most is beülnének bármilyen zsűribe és biztosszemmel döntenének.
Ő egyedül létrehozná a főváros stratégiai városfejlesztői koncepcióját, a tahó lakosságot és a még tahóbb építtetőket nyilván meg sem kérdezve, és abban csalhatatlanul előre eldöntene minden esztétikai kérdést, amit a '90-ben megalakult Fővárosi Közgyűlésben ülő tahók az 1987-ben tervezett Korona szállodánál nem voltak képesek megoldani.

Madarász Henrik 2020.07.01. 18:34:13

Nagyon elitisták az építészek, gyakorlatilag hülyének tartják a saját megrendelőiket, pedig hát olyat kell építeni ami a megrendelőnek / közvéleménynek tetszik, nem pedig ami az építészek többségének. Ez a épület nem illett be a 18-19.századi épületek közé, egy idegen test volt, Csepelen lett volna a helye, nem az ország kiemelt műemléki területén, a Budai Várban. Biztos vagyok benne, hogy a korabeli emberek többségének nem tetszett az a rombolás, amit 1945 után műveltek a modernista építészek, lebontva az épületek díszeit, csak az igénytelen kommunista vezetőknek. Az is biztos, hogy 70 év múlva nem lesz újraépítve Virág épülete.